Komjádi Béla
1892 - 1933
„Istenünk kérünk, vedd helyettünk oltalmadba őt
Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt.”
Komjádi Béla (Budapest, 1892. március 15. – Budapest, 1933. március 5.[1]) sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője.
Az MTK együttesében kezdett el előbb 1910-ben úszni. 1911-ben már versenyeket nyert. 1914-től vízilabdázott. Hátvédként szerepelt, játékosként csendes csapatjátékosnak és jó taktikusnak számított. A Magyar Általános Kőszénbányánál (MÁK) tisztviselőként dolgozott. 1913 októberében vonult be katonának. Az első világháborúban hadnagyként szolgált. Több lövést kapott, a térdét operálni kellett, szilánkok maradtak a testében. 1918-ban hadirokkantként tért haza. Néhány évig még szerepelt a III. kerület csapatában, majd az aktív sportolást befejezte.
Mivel a háborús sérülés miatt gyermeke nem születhetett, életét kezdetben az úszásnak, később a vízilabdának szentelte. 1916-ban -rehabilitációja alatt- az Erzsébet-híd pesti hídfőjéhez úszni járó gyerekekből létrehozta az MTK gyermek csapatát. Komjádi a gyerekek részére ingyen jegyeket kért az MTK labdarúgó-mérkőzéseire. Ezt nem kapta meg, így a csapatát átigazolta a III. kerületi TVE-be. Itt felépített egy új, erős csapatot, mely fel tudta venni a versenyt az addig verhetetlennek tartott Ferencvárosi TC-vel. 1923-ban és 1924-ben csapata magyar bajnok lett. 1924-ben rövid ideig szövetségi kapitány lett. Irányításával a válogatott ötödik lett az olimpián. 1925-ben nyugdíjba vonult a MÁK-tól. A Sporthírlap munkatársa lett. 1925-ben a Ferencváros visszahódította a bajnoki címet. Ezt követően a III. kerület játékosainak egy része visszaigazolt az MTK-ba. Komjádi edzői kinevezése is véget ért és szövetségi edzőként tevékenykedett tovább. A válogatottal Európa-bajnokságot nyert 1926-ban és 1927-ben. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián győzelemre vezette a válogatottat. A felkészülés során több bemutató mérkőzést tartottak, hogy fedezni tudják a kiutazás magas költségeit.
Edzőként nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás-nevelésre, az ő felfedezettje volt többek között Keserű Alajos, Keserű Ferenc és Homonnai Márton későbbi olimpiai bajnokok. A modern vízilabdasport megalkotója, több edzéstechnikai újítás bevezetője (pl. légstopp, légpassz, ill. medencén kívüli, tornatermi edzés). Stílusa miatt megkapta játékosaitól a Komi bácsi becenevet.
1919-ben a Magyar Úszó Szövetség titkára lett. Feladata a vízilabda ügyek intézése volt. Ebben az évben bekerült a szövetség által első alkalommal elismert játékvezetői karba is. 1920-ban a vízilabda-bizottság tagja lett. 1921-ben a MUSZ főtitkára lett. 1922-ben lemondott erről a posztjáról és csak tanácstagként volt jelen a szövetségi életben. 1926-ban a szövetség válogató, játékvezetői és a középiskolai bizottságának volt a tagja. 1930-ban a szövetség ügyvezető alelnökévé választották. A Nemzeti Szabadelvű Párt tagjaként a III. kerület törvényhatósági bizottságának volt a tagja. Sokat tett az első Budapesti fedett uszoda (Nemzeti Sportuszoda) megépüléséért. Pályafutása során több lapnak is írt cikkeket, amelyekben népszerűsítette a sportot.
1933-ban, 41. születésnapja előtt pár nappal agyvérzés következtében hunyt el.

Született

Budapest, 1892. március 15., kedd

Elhunyt

1933. március 05., vasárnap

Hol nyugszik

Budapest, Budapest

Sírhelye létrjejött az online temetőben

2017. május 09., kedd 12:44

Jelenleg nincs virág az elhunyt online sírján.

Nem ég egyetlen mécses sem az elhunytért.

Még nem írt senki megemlékezést az elhunytról.

Képgaléria
Videó
Még nincs videó feltöltve.