A Vas vármegyében birtokos dukai és szentgyörgyvölgyi Széll-család III. Ferdinánd magyar királytól nyert címeres levelet 1639-ben. Apja, dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József (1801-1871), Vas vármegye főispáni helytartója, országgyűlési képviselő,[2] édesanyja, a Vas vármegyei ősi nemesi felsőeőri Bertha család sarja, felsőeőri Bertha Júlia (1817–1873) volt. Keresztszülei lukafalvi Zarka János (1804-1856), királyi személynök és neje nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Emília voltak.
Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta és jogtudományi doktorként szerzett oklevelet 1866-ban a pesti tudományegyetemen, majd 1867-ben szolgabíróként kezdte meg pályafutását, Vas vármegyében. A következő esztendőtől azonban már a szentgotthárdi, 1881-től pedig a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. Hét éven át jegyzője volt a Háznak és állandó előadója a pénzügyi bizottságnak, központi bizottságnak, a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságoknak és a delegáció hadügyi bizottságának.
Sokat volt Deák Ferenc körében, kinek kedvencévé vált - Deák Ferenc 1868-tól 1875-ig a nyarat mindig nála töltötte Rátóton. Deák gyámleányát, Vörösmarty Mihály és Csajághy Laura leányát, Vörösmarty Ilonát (1846-1910)[3] 1867 szeptember 16.-án vette feleségül. Egyes vélemények szerint tehetségén kívül Deákkal való családi kapcsolata is segítette Széll Kálmán gyors előrehaladását. Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona házasságából egyetlenegy leány született: bernecki Bernrieder Jánosné dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ilona (1868-1945).[4]
Született
Gasztony, 1843. június 08., csütörtök
Elhunyt
1915. augusztus 16., hétfő
Hol nyugszik
Rátót, Rátót
Sírhelye létrjejött az online temetőben
2017. május 10., szerda 11:04