Teller Ede (1908 - 2003) - Nemfeledünk.hu

Teller Ede
1908 - 2003
„Istenünk kérünk, vedd helyettünk oltalmadba őt
Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt.”

Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

Bár zsidó vallású családban nőtt fel, később agnosztikussá vált.[1]

Teller az Osztrák–Magyar Monarchiában született, Budapesten. Apja Teller Miksa, jó nevű ügyvéd. 1918 tavaszán Teller Ede befejezte a négyéves Mellinger-féle elemi iskolát. Szüleinek dönteniük kellett, hol tanuljon tovább. Két középiskolára is gondoltak: a Piarista Gimnáziumra, de ott a tanulónak kereszténynek kellett lennie, és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumra (akkori nevén: Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium). A szülők végül az utóbbi mellett döntöttek.

1925-ben, a „Mintagimnáziumban” (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában) érettségizett (akkor még Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző), ugyanott, ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály, Kálmán Mór is diák volt. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi „mars-lakó” barátaival: Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.

Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul. Balázs Nándor fizikus is hasonló véleményen volt.

A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, hogy praktikusabb irányt válasszon, így állapodtak meg a vegyészmérnökségben. Beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, a Budapesti Műszaki Egyetem elődjére, de miután 1926. január 2-án engedélyt kapott rá, elhagyta az országot, abban a hitben, hogy Németország mentesebb lesz az antiszemitizmustól, mint a Horthy-korszak Magyarországa a numerus clausus törvényét követően.[