Szakácsi Sándor (1952 - 2007) - Nemfeledünk.hu

Szakácsi Sándor
1952 - 2007
„
Születés, élet, halál,
Mind kimérettet nekem,
S hogy Te mellettem voltál,
Egy világ volt így velem.”

Szakácsi Sándor és Merényi Margit gyermekeként, Budapesten született. A színészet vonzásába tizenévesen a Pinceszínháznál, amatőrként került. Tanulmányait 1974-ben fejezte be a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Várkonyi Zoltán osztályában. Innen 1974–75-re a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, majd 1975–1987 között a Vígszínház társulatához tartozott. 1987–1989 között a József Attila Színházhoz szerződött. Ebben az időszakban részese volt a Rock Színház megalakulásában is. 1989-től 1992-ig szabadúszó színész, majd a Nemzeti Színház, illetve 2000-ben, az átnevezést követően is a Pesti Magyar Színház tagja volt. A prózai művektől a zenés darabokig, a stúdiódaraboktól a nagyszínpadig otthonosan mozgott.

Több színház vendégművésze is volt, így szerepelt a Rock Színház, Szabad Tér Színház, Új Színház, Gyulai Várszínház, Esztergomi Várszínház, Schütz Ila Színház előadásaiban is. Az Ivánka Csaba Alapítvány kuratóriumának tagja volt 2003-tól.

Színházi szerepei mellett számos televíziós filmben, tévéjátékban is kiemelkedőt alakított, de talán szinkronszínészként volt a legismertebb. Ez utóbbiként jellegzetes orgánuma miatt évtizedeken át, egészen haláláig rengeteget foglalkoztatták.

1998-ban Győri Magda írt róla „Thália szélmalmai között” - Szakácsi Sándor címmel portré-kötet, továbbá a „Ki hogyan csinálja?” riportkönyvében rendhagyó módon is megismerhető a színművész.[1] A pécsváradi várszínház mellett emlékére 2007. augusztus 16-án egy gesztenyefát ültettek színésztársai, barátai és tisztelői, hiszen több éven át járt a Magyar Színház társulatával a településen. A Művelődési Központban található egy óarany színű emléktábla, amire a művész kedvenc idézetét vésték: „A titkot űztük mindahányan, s napra értünk végre, földlakók...”