Szabó Magda
1917 - 2007
Némám állunk e sírhalom felett,
zokogva áldjuk emléked.
Kilencvenéves korában elhunyt Szabó Magda. A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.
A már tizenéves korában tehetségesnek tartott Szabó Magda költőként kezdte pályáját. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de polgári származása miatt ezt visszavonták, és állásából is elbocsátották. 1949 és 1958 között nem jelenhettek meg művei. 1959-től szabadfoglalkozású író. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget.
A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Műveit 42 nyelvre fordították le.
Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, és elnyerte a Prima Primissima Díjat.
Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.
Főbb regényei:
Freskó (1958), Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), Sziget-kék (1959), Bárány Boldizsár (1959), Disznótor (1960), Születésnap (1962), Pilátus (1963), Danaida (1964), Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002).

Született

Debrecen, 1917. október 05., péntek

Elhunyt

2007. november 19., hétfő

Hol nyugszik

Kerepes, Kerepesi temető

Sírhelye létrjejött az online temetőben

2013. október 01., kedd 09:28

Jelenleg nincs virág az elhunyt online sírján.

Nem ég egyetlen mécses sem az elhunytért.

Születés, élet, halál, Mind kimérettet nekem, S hogy Te mellettem voltál, Egy világ volt így velem. Hozzáadta: Dr. Goda Emese Ekkor: 2015. október 25., vasárnap 14:24
Képgaléria
Videó
Még nincs videó feltöltve.