Izsóf Vilmos magyar színész.
Eleinte a sport iránt érdeklődött, de ezt hamar felülírta a művészetek iránti vonzalma. Harmadikos középiskolásként jelentkezett a győri Ifjúsági Irodalmi Színpadhoz, de már előtte is aratott sikert iskolai versmondóként. Már fiatalon olyan darabokban játszhatott, mint Robert Merle Sziszifusz és a halál, Max Frisch És a holtak újra énekelnek vagy Nóti Károly Csillárja. Énekelt a Kisfaludy Színház férfikarban, ahol felfigyeltek a teljesítményére, és elhívták a társulathoz. 1958-ban lett tagja a győri színháznak, mint segédszínész.
1960-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Főiskolai gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte. 1964-ben diplomázott Béres Ilona és Tordai Teri osztálytársaként Pártos Géza osztályában.[3] A főiskolát követően egy évadot a Pécsi Nemzeti Színháznál töltött – ezalatt három főszerepet és két epizódot is játszhatott –, majd 1965 áprilisában a Nemzeti Színházhoz szerződött. Társulatával együtt 2000-től – a színház névváltoztatásával – a Pesti Magyar Színház művésze lett, s annak haláláig, nyugdíjasként is tagja maradt. 2005-ben az évad legjobb epizodistájának járó Főnix-díjjal ismerték el munkáját.
Színházi szerepei mellett szinkronizált és filmekben is játszott.
Született
Győr, 1939. május 19., péntek
Elhunyt
2015. február 10., kedd
Hol nyugszik
Győr, Győr
Sírhelye létrjejött az online temetőben
2015. október 28., szerda 14:01