Erdélyi Zsuzsanna (1921 - 2015) - Nemfeledünk.hu

Erdélyi Zsuzsanna
1921 - 2015
„Istenünk kérünk, vedd helyettünk oltalmadba őt
Tárd ki kapudat, nyugodni vágyó lelke előtt.”

Erdélyi Zsuzsanna (Dobozy Elemérné) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2002).

Erdélyi Zsuzsanna Komáromban született 1921. január 10-én Erdélyi Pál és Remisovszky Hedvig házasságából. Nagyapja Erdélyi János (1814–1868) író, irodalomtörténész, filozófus.

1931-1942 között a Fővárosi Zeneiskola zongora szakán tanult. 1939-1940 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatója volt. 1940-1944 között a budapesti egyetem magyar–olasz–filozófia szakjain folytatott tanulmányokat. 1943-ban beiratkozott a Római Egyetemre.

1944-1948 között a Külügyminisztérium sajtóosztályán volt diplomata, de politikai okokból elbocsátották. 1953-1963 között a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában, 1964-1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1971-1987 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának lett munkatársa. 1987-ben nyugdíjba vonult, e mellett 1987-1990 között a Filozófiai Intézet tudományos munkatársaként működött. 2001 óta a Szent István Akadémia, 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 94 éves korában érte a halál. A Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti a nemzet művészét.

Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. (Ethnographia, 1961). 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól, azóta ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatja. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.